AutókCivicEmlékképForróHonda hírek

Egynyári kaland: Honda Civic 1.8 i-VTEC teszt

4 ország, 3 ezer kilométer, 2 utas és 1 csodálatos autó. A Honda Civic 2012-2015 közötti példányából tettünk próbára egyet. A legújabb generáció után vajon milyen érzés visszahuppanni egy eggyel régebbi változatba, ami ráadásul a facelift előtti is?

Élénken él emlékeim között, amikor az "új" Honda Civic-et tesztvezettem először 2012-ben. Az ufó után érezhető volt az előrelépés már az első ajtóbecsukást követően. Teljesen le voltam nyűgözve, mennyire "egyben van" az egész. A középkonzol viszont már akkor sem tetszett, mert ha nem kértünk az autóba drága navigációt, csupa gombot kaptunk a kijelző helyett. Vicces, de az út végére ezekbe a tekerő-nyomós csodákba is beleszerettem és a látványuk sem bántott többé.

Honda Civic 2014 | Royal Motor | hondanet.hu
A facelift előtti modelleknél is volt újítás, például a hátsó ablak alatti fekete csík+H-logó újdonság volt 2014 januárjától

A szakmabeli újságírók között többen is negatív véleménnyel vannak a Civic ezen generációjáról egészen a mai napig. Szerintük egy nagy visszalépés az űrhajó szériához képest, nem méltó a márkához, noha minden tekintetben javult az autó - már csak a nyers számadatokat nézve is. Jómagam is vártam már a VTEC Turbo motorokat a motorháztető alá anno, már 2012-ben érezhettük, hogy itt lenne az idejük. A válság alatt kifejlesztett és a válság utolsó évében piacra kerülő modellnek azonban éppen ezért nehéz dolga volt Európában az alsó-középkategóriában.

Honda Civic 2014

Háromféle motort választhattunk a Civic ezen generációjához. Maradt a 100 lóerős 1.4-es, a 141 lóerős 1.8 i-VTEC és az akkor debütáló 1,6 literes i-DTEC dízelmotor. Elavultságukat leginkább a facelift alkalmával éreztem első ránézésre, amikor a konfigurátort pörgettem 2015-ben, mindezt a számítógép előtt ülve. Nem hittem volna, hogy egy sokak által szidott és általam keveset próbált Honda benzinmotor micsoda élményt fog nekem nyújtani a VTEC Turbók legújabb kivitelei után is, egy 4 éves autóban egy ekkora utazás során!

Igen, ez egy kombi Civic 2014-ből. A Civic Tourer ritka és a használt piacon nagyon keresett. Nagyon jó a használati értéke, gazdái nehezen adják bárkinek is

A kiruccanás óta általános vita tárgyát képezi a hétvégi családi ebédek alkalmával, hogy vajon ennek az i-VTEC szériának ilyen piszkosul jó a hangja vagy az 1.5-ös turbó orgánumát faragták tökéletesre turbós mivoltához képest. De nemcsak engem igézett meg a motorhang, hanem az utasokat is: a "válts már vissza", a "húzasd már jobban ki", a "nagyon jó", a "tényleg marha jó", a "mennyibe kerül egy ilyen" és a "mikor veszünk már egy ilyet" keresztkérdések társaságában telt több órám is sofőrként. Önmagáért beszélt a kedvező fogyasztás, a finom váltó és a selymes járású benzinmotor.

A külsőt és a belsőt illetően, a 2015-ös frissítés alkalmával már egészen jól kiaknázták a modell formájában rejlő lehetőségeket a designerek. Helyére kerültek az élek, lett karakter, amely különösen a projektoros első lámpák visszahozásának köszönhető. A hátsó fertáj is sportosabb lett, a beltérbe bekerült a szép Honda Connect érintős egysége. Maga az ülések már 2014-ben is nagyon jó tartásúak voltak! 10+ órás vezetés meg sem kottyant bennük. Segítségemre volt a Sávelhagyásra figyelmeztető, az Ütközésre figyelmeztető és a Holttérfigyelő rendszer is - utóbbi tolatókamerával és Kitolatást segítő asszissztensel. A hátsó ülések lehajtásával aludni is lehet a Civic-ben! Magam sem hittem volna! A csomagtartó kategória első méreteiben a pótkereket nélkülöző alsó plusz tárolórekesszel, amiben defektjavító készletet tároltunk. Szerencsére lukas kerék nélkül megúsztuk ezt a hosszú utat, a 17-es felniken örök kedvenceim, Bridgestone Turanza abroncsok teljesítettek szolgálatot. Nem irigyeltem őket a közel 40 fokos olasz hőségben vagy a nyakig érő vízben a szlovén autópályán, de kitettek magukért.

Michelisz Norbi döntött vele rekordot anno Monzában. Az új generáció is bejárt 5 európai pályát, és továbbra is a Type R a leggyorsabb fronthajtású ferdehátú ezeken!

Részben nekik is köszönhető a kedvező fogyasztás. Normál használat esetén 5,8 literre emlékszem most így hirtelen (ezt az új 1.5-ös, 182 lóerőssel is tudtam hozni!), ez alá nem nagyon sikerült menni klímával, csomagokkal és tempós autópályás szakaszokkal. Meglepetésemre, a szívó benzinmotor jó lendülettel vitt minket a hegyi szerpentineken is. 4. és 5. fokozatban is teljesíthetőek voltak a kisebb, de szintén meredek kanyarok, pedig a fordulatszám éppen csak 2000 1/perc felett volt. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy vajon jogosan illettem-e korábban az elavult jelzővel ezeket a motorokat, amikor a Type R 310 lovas turbójával róttam a köröket a Hungaroringen. Miközben az 1.8-as benzinmotor 1500-6800-as fordulatszám-tartományban teljesen jól használható volt... Vagyis egy turbóstól sem várhatunk többet. A francia kollégák megértően bólogattak az élménybeszámolóm kapcsán, de azért ők a turbókat jobban csípik! Az olasz hondások véleménye mindig más, de úgyis érthetetlenül beszélnek színészi iskolákban el nem sajátítható, egyedi, heves kézmozdulatok társaságában. 😀

Honda Civic 2014 | 1.8 i-VTEC | Royal Motor | hondanet.hu
Jó szomszédi viszony Parma városában

Összességében, jobban a szívemhez nőtt ez a régebbi Civic, mint a 10. generáció. Az új jobb minden tekintetben, de a kissé kesze-kusza cockpit és ez a selymes benzinmotor nagyon megnyert. Pedig aztán a 182 lóerős 1.5t hatalmasat megy, stabilabb, okosabb és ügyesebb, de nekem valahogy túl tökéletes Civic-szinten. Te mit gondolsz? Várjuk véleményedet a facebookon!

Sosem lesz ilyen ördögi segge az újnak. Az is szép, de kicsit más. Ez olyan... vad!